2014. december hónap bejegyzései

Kókusztejes eggnog

Ez az utolsó csináld-magad ajándék erre az évre. Elégedett vagyok magammal, mindent elkészítettem, amit terveztem. Remélem, hogy Ti is elkészítetek egyet-kettőt (sokat) az ajándékok közül, ezzel lepve meg szeretteiteket. Sokáig vacilláltam, milyen ital legyen a zárás, végül az eggnog győzött. Ennek pedig egyetlen oka, hogy épp kókuszőrületben vagyok, és a madártejre hajazó eggnoghoz annyira jól megy a kókusztej… Persze ezzel nem találtam fel semmi újat, böngészve a receptek között megakadt a szemem Chili és Vanília verzióján, és végül ezt készítettem el tejmentes változatban, 100%-ig kókusztejjel.

DSC_0906

Hozzávalók: (5 deciliterhez)

5 dkg cukor
2 tojássárgája
fél vanília rúd
4 dl kókusztej
1 dl whisky (vagy rum)
egész szerecsendió reszelve

A cukrot a tojássárgájával elektromos habverővel fehéredésig verjük. A kókusztejet a vaníliarúd kikapart belsejével felforraljuk. A felforralt kókusztej felét óvatosan hozzákeverjük a tojássárgás keverékhez. Fél percig kevergetjük, majd átöntjük a maradék kókusztejhez, és közepes lángon kevergetjük 3-4 percig. Vigyázzunk, hogy ne forrjon fel – azaz ne bugyogjon -. Ha kissé besűrűsödött és jónak ítéljük, zárjuk le a tűzhelyet és öntsük át egy másik tálba, nehogy a forró edényben tovább főjön. Reszeljünk bele ízlés szerint szerecsendiót, és öntsük hozzá a whiskyt. Alaposan keverjük el, és öntsük üvegbe. Ha langyosra hűlt, tegyük hűtőbe, felhasználás előtt alaposan rázzuk össze.

 

 

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Forró csoki és mocha mix

Amikor múlt héten azt írtam, hogy befejeztem az ehető ajándékok gyártását és most már csak iható ajándékok lesznek, akkor először még két, rögtön fogyasztandó ital járt a fejemben. Közben azonban beszéltem Húgommal, aki szuper ötletet adott: készítsek forró csoki mixet. Továbbgondolva a dolgot arra jutottam, hogy két legyet fogok egy csapásra ütni, és nem csak forró csokit, de mocha mixet is készítek. Az elkészített forró csoki keverék a benne lévő fahéjtól és szerecsendiót lesz igazán télies ízvilágú. A mocha forró csoki és eszpresszó kávé keveréke forró tejjel és tejszínhabbal megspékelve. Kávé és édességkedvelőknek kötelező téli ínyencség. A receptek alatt recept kártyát is találtok!

Hozzávalók – Forró csoki mix (1 db 0,5 literes befőttesüveg):

DSC_088180 g kakaópor (holland, 20-22%-os kakaóvaj tartalmú)
2 tk. fahéj
1/2 tk. őrölt szerecsendió
16 dkg cukor
2 tk. keményítő
10 dkg étcsokoládé (60%-os)

A fél literes befőttesüveget készítsük elő, fontos, hogy teljesen száraz legyen. A kakaóport a fahéjjal és a szerecsendióval keverjük össze egy bögrében. Egy másik bögrében pedig a cukrot és a keményítőt keverjük el alaposan. Az étcsokoládét vágjuk apróra és már kezdődhet is a rétegezés. Nálam a következőképpen történt: kakaóporos keverék fele – cukros keverék fele – újra kakaópor – maradék cukor – a tetejére pedig az étcsokoládé. Felhasználási javaslat: az üveg tartalmát alaposan keverjük össze. Készítsünk elő egy 3 dl-es bögrét, tegyünk bele 3-4 teáskanál forró csoki keveréket. Forraljunk fel 2,5 dl tejet, öntsük a bögrébe és keverjük simára. Ha fokozni szeretnénk még, tejszínhabbal tálaljuk.

Recept kártya letöltés: itt

Hozzávalók – Mocha mix (1 db 0,5 literes befőttesüveg):

DSC_088665 g kakaópor (holland, 20-22%-os kakaóvaj tartalmú)
16 dkg cukor
15 g instant kávé granulátum
1/2 tk. só
8-10 dkg étcsokoládé, 60%-os (10 dkg valószínűleg nem fog beleférni az üvegbe)

Készítsük elő a fél literes befőttesüveget, figyeljünk, hogy teljesen száraz legyen. A cukrot keverjük el a sóval, mérjük ki külön a kávét és a kakóport egy-egy pohárba, vágjuk apróra az étcsokoládét és rétegezzük az ajándékunkat, például így: cukor fele – kakaópor – cukor másik fele – kávé granulátum – étcsokoládé. Felhasználási javaslat: Az üveg tartalmát alaposan keverjük össze. Készítsünk elő egy 3 dl-es csészét, tegyünk bele 3-4 teáskanállal a keverékből. Forraljunk fel 2,5 dl tejet egy lábasban – vagy lehet fele víz-fele tej keverék -, öntsük a mocha mixre és keverjük simára. Tejszínhabbal és fahéjjal megszórva tálaljuk.

Recept kártya letöltés: itt

 

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Paleo csokis-pisztáciás cantucci

Amikor végiggondoltam a karácsonyi csináld-magad ajándékötletek listáját, abban biztos voltam, hogy paleo-sat fogok majd készíteni. Hogy miért? Nagyon érdekelnek ezek az egészséges édességek, akár a paleo, akár a vegán vagy a nyers étkezésről legyen szó. Nem kifejezetten a főételek, hanem ténylegesen a desszertek, amik régóta mozgatják a fantáziámat. Szóval ha ilyen ajándékkal készülnénk, íme a csokis-pisztáciás cantucci receptje. A cantucci egy olasz kétszersült, ami sokáig eltartható, elég kemény, így általában kávéba vagy teába mártogatva fogyasztják.

DSC_0846

Hozzávalók (12-14 darabhoz):

125 g mandulaliszt
60 g kókuszliszt
40 g holland kakaópor
1/2 tk. szódabikarbóna
1/4 tk. só
20 dkg házi méz (eredeti receptben juharszirup)
5 dkg pisztácia (vagy mandula)
10 dkg étcsokoládé (70%-os)

A sütőt 180 fokra melegítjük. A pisztácia, a csokoládé és a méz kivételével minden száraz hozzávalót összekeverünk. A kókuszlisztben lehetnek nagyobb darabok, ezt kézzel morzsoljuk szét. Keverjük hozzá egy villával a mézet – nem kell összegyúrni még – és hagyjuk állni, amíg a pisztáciát egy serpenyőben megpirítjuk. Végül adjuk hozzá a pirított pisztáciát (vagy a mandulát, de azt kissé összevágva) és az apróra tört étcsokoládét. Az egészet összegyúrjuk egy nagy gombóccá. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és a tésztából egy 8×20 cm-es, téglalap alakú cipót formázunk, ami körülbelül 2 cm vastag. A cipót az előmelegített sütőbe toljuk. 15 percig sütjük, majd egy órát pihentetjük. Ha kihűlt, egy vékony pengéjű késsel kissé átlósan körülbelül 1,5 cm vastag szeleteket vágunk. Vágott felükkel lefelé visszahelyezzük a 180 fokos sütőbe, és további 10 percig sütjük. Megvárjuk, míg teljesen kihűl, fém dobozba zárva hetekig fogyasztható.

Forrás: itt

 

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Fahéjas-diós csokoládé kockák

Talán nem nagy általánosítás kijelenteni, hogy bizony minden családban akad egy-két (több) csokoládé függő. Nekik (is) kiváló ajándék lehet ez a fahéjas-diós csokoládé kocka, ami csodálatosan olvad szét a szájban, ropogósságát pedig a sütőben megpirított diódarabkák adják. Szerintem ezzel nem lehet mellényúlni, még én is bekaptam belőle pár kockát – csak ami a végeiről “leesett”! -, pedig nem vagyok az a nagy csokievő. Nekem tisztán étcsokoládéval készítve is elég édes, de ha valaki kifejezetten édesszájú, készíthetjük akár fele ét-, fele tejcsoki aránnyal dolgozva. A diósütéssel együtt is mindössze 20 perc alatt elkészíthető, utána már csak várni kell és szeletelni – na meg megállni, hogy mind meg ne együk.

DSC_0864

Hozzávalók (70-80 darabhoz):

40 dkg sűrített tej
50 dkg étcsokoládé (min. 50%-os) vagy fele ét- fele tejcsokoládé
3 dkg vaj
2 tk. fahéj
2 tk. vanília esszencia

10 dkg dió

A sütőt 180 fokra melegítjük. A diót 10 percig pirítjuk. Fontos, hogy sütőben csináljuk, így teljesen más íze lesz. A pirított diót apróra vágjuk, félretesszük. Egy 20×28-cm-es tepsit használtam, az alját kevés vajjal megkentem, majd ezt sütőpapírral béleltem. Vajat kenni alulra azért kell, mert így oda tudjuk “ragasztani” a sütőpapírt, és ezáltal nem fog elmozdulni. Az apróra vágott diót a tepsi aljába szórtam. Minden más hozzávalót egy lábasba öntöttem, és óvatosan melegíteni kezdtem. Folyamatosan kavargatva összeolvasztottam, úgy 7-8 perc alatt, amíg egy sűrű massza nem lett belőle. Ezt a masszát a dióra öntöttem, tetejét elegyengettem. Langyosra hűtöttem, majd 2 órára fagyasztóba tettem. Éles, vékony késsel a széleit levágtam, majd falatnyi kockákra szeleteltem. A kést többször meleg vízzel mossuk le, mert a ráragadt csokitól nem lehet olyan szépen szelni vele. Ha dobozban ajándékozzuk, a rétegeket zsírpapírral válasszuk el. Szobahőmérsékleten tárolva sem lesz baja, de hűtőben tovább eláll.

Forrás: itt

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Karácsonyra hangolódva…könyvajánló

Könyvet ajándékozni karácsonyra jó dolog, szakácskönyvet meg még jobb. Hogy miért? Mert a megajándékozott utána rajtunk próbálhatja ki újonnan jött receptötleteit. Például. Abszolút nyer-nyer szituáció, ezzel aztán mindenki jól jár. Én is szeretek szakácskönyvet kapni, próbálom is nyomon követni az éppen aktuális megjelenéseket, szóval az jutott eszembe összeállítok egy listát a legfrissebb itthon megjelent szakácskönyvekről, hátha ezzel ötletet adok másoknak is. Íme az én 5+1-es listám, amelyből bármelyiket elfogadnám!

mautner zsofia21. Rengeteg gasztro blog van hazánkban, de ki ne hallott volna a Chili&Vanilia szerzőjéről, Mautner Zsófiról? Nekem az elsők között volt, akit nyomon követtem, szeretem a stílusát, receptjeinek vagányságát és azt, hogy úgy tudja az ételeket egyszerűen előadni, hogy közben kicsit csavar is rajtuk. A tavaly megjelent Főzőiskola – Alapfok könyve után idén jelent meg a Középfok, és mindössze egy-két hete kapható a Felsőfok is. Ezzel a sorozat teljes, a Felsőfok komplett repertoárt kínál az előételektől a desszerteken át, és még azon is túl, a Zsófitól megszokott ChiliVanília stílusban. Külön kiemelném a DVD mellékletet, ami szerintem szuper ötlet, a konyhában bizonytalanoknak tényleg hasznos segítség, ha ténylegesen el is leshetik a mozdulatokat, trükköket. Kiknek ajánlom? A Felsőfokot elsősorban azoknak, akik már otthonosan mozognak a konyhában, de szeretnének néhány bombabiztos villantós receptet a tarsolyukba, a teljes sorozatot pedig azoknak, akik most ismerkednek a gasztronómia rejtelmeivel.

Borbas Marcsi

2. A Borbás Marcsi által készített Gasztroangyal ugyancsak olyan tényező hazánkban, amit nehezen lehet kikerülni minden gasztronómiát szerető embernek. Első szakácskönyve, mely a “Sűrűje” címmel került a boltokba még nyomda illatú, december 5-én jelent meg. Ennél a szakácskönyvnél azt kapjuk, amit ígérnek: 100 ínycsiklandozó recept, ami azt hiszem bármelyik hétvégi ebédre elkészíthető. Nem használ egzotikus fűszereket, minden olyan “hazai” benyomást kelt, ízig-vérig magyar szakácskönyv. A képeket – ígéretéhez híven – nem stilizálja túl, azt látjuk, ami a végeredmény, mindenféle stylist nélkül, de ettől egyáltalán nem csökken bennem a tettvágy, hogy elkészítsem a könyvben látható ételeket. Talán még bizakodóbban is fognék neki, hogy biztos sikerülni fog… Kiknek ajánlom? Akik szeretik a magyar konyhát, a helyi, regionális ízeket, és szívesen tartanák egy helyen a Gasztroangyal 100 legkedvesebb receptjét.

Hegyi Barbara

3. Hegyi Barbara művésznő szakácskönyve “Alkalomadtán” címmel jelent meg. Először csak kíváncsiságból vettem fel a “megnézendő” listámra, akkor még nem tudtam, hogy ez már a második szakácskönyve a népszerű színésznőnek. Igen kellemesen csalódtam, nagyon tetszett a tematika, ami 30 fél menüsort állít össze különböző alkalmakra a szexi reggelitől át, a születésnapon és a karácsonyon túl a macskajajos ébredésekig. Igényesen kidolgozott könyv, ízléses fotók, jónéhány recept pedig már a nézegetés közben felkeltette az érdeklődésemet. Kiknek ajánlom? Szinte bárkinek, hisz minden háztartásba jól jöhet egy konkrét menüsorokat tartalmazó szakácskönyv.

fozelekes feri

4. Nagy érdeklődéssel vártam magam is “Főzelékes” Feri első szakácskönyvét. Mivel a hét legtöbb napján főzök, ezért heti egyszer legalább kerül főzelék az asztalra, hisz gyorsan elkészül, és szezonális alapanyagokból elkészítve még olcsó is. Nagyon megfogott az ötlet, hogy mindezt igenis lehet változatossá tenni. Férjemmel nézegetve a jobbnál-jobb fotókat neki mindössze egy kérdése volt: “És a feltét?” Nyugi  – mondtam -, van recept arra is. Kiknek ajánlom? Gasztrománoknak, vagy akik hét közben is rendszeresen főznek és nem félnek a főzelékek megújításától.

 

elo edessegek konyve5. Lénárt Gitta most megjelent receptes könyve talán kicsit réteg könyvnek tűnhet, de manapság már annyiféle diétával, életmóddal élnek emberek, hogy fontosnak tartottam ezt is beletenni az ajánlóba. A könyv az “élő” (azaz nyers) édességekről szól, ahol minden desszert úgy készül, hogy semmilyen hőkezelésen, sütésen vagy főzésen nem esik át, így a benne lévő tápanyagok és vitaminok sem vesznek el az elkészítés során. Biztos vagyok benne, hogy én is fogok ilyen típusú desszerteket készíteni, mert ily módon is csak még változatosabbá, grátisznak pedig még egészségesebbé is tehetem a magam és a családom sütizési szokásait. Kiknek ajánlom? Akiket érdekel a nyers étkezés, vagy csak az édességről nem tudnak lemondani, de hajlandóak azt egészségesebben elfogyasztani.

Limara5+1. Limara, azaz Tóthné Libor Mária szerintem a legismertebb hazai gasztroblogger, ha kenyérsütésről, kalácskészítésről vagy bármilyen kelt tésztáról van szó. Ez az év igen zsúfolt lehetett a számára, mert két szakácskönyve is megjelent: a “Limara Péksége” még a nyáron, és a “Limara praktikái” éppen Mikulás napján. Húgom a kedvemért elment a könyvbemutatóra, és megtekintette a könyvet: Elmondása szerint nagyon szép képek, részletes leírások és szemléletes fázisfotók is segítik az olvasó dolgát. A könyvbe a kiadó honlapján nyerhetünk betekintést (itt), a leírás szerint 13 alaptészta, 40 féle sós és édes töltelék, valamint számos formázási és fonási technika található benne. Kiknek ajánlom? Akik vágynak arra, hogy lakásukat a frissen sült péksütemények illata lengje be, és ezért hajlandóak tenni is.

A képek forrása 1-5.:  www.bookline.hu
Kép forrása 6.: www.hazipekek.hu

 

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Blondies üvegben – duplacsokis karamellás

Ha olyan ajándékot szeretnénk adni, aminek a felhasználása nincs annyira időhöz kötve, kitűnő választás lehet ez a “Blondies üvegben”. Ezt ugyanis befejeznie az ajándékozottnak kell, mindössze annyi a feladata, hogy három -igen, HÁROM (!) – hozzávalóval összekeverje az üveg tartalmát és azt egy tepsiben megsüsse. Nem hangzik ördöngösségnek, ugye?
A blondies valójában egyfajta brownies, csak éppen az étcsokoládé nem a fő összetevője, hanem a barna cukor. Azért van benne csoki, két féle is, ét- és fehércsoki, na meg persze karamell és dió is. A végeredmény egy kívül kissé ropogós, belül puha szaftos sütemény, igazi gyönyörűség. Aki pedig ezt az ajándékot készíti, annak a recept megírásával sem lesz gondja, mert a poszthoz jár egy karácsonyi recept kártya is, ami azonnal nyomtatható.

DSC_0822

Hozzávalók (1db 900 ml-es üveghez, 3 dl-es csészét használva):

Ami az üvegbe kerül:

1 csésze liszt
1 tk. sütőpor
1/4 tk. só
1/2 csésze fehér és étcsokoládé vegyesen (kb. 10 dkg)
1/2 csésze omlós tejkaramella (kb. 10. dkg)
1 csésze barna cukor
3/4 csésze dió apróra vágva

Plusz hozzávalók:

1/2 csésze olvasztott vaj
2 db tojás
1 tk. vanília kivonat

Egy 900 ml-es befőttes üveget elmosunk, megszárítunk. Veszünk egy 3 dl-es csészét, ebbe mérjük ki a hozzávalókat és a megadott sorrendben rétegezzük ezeket. (A dió a végére kerüljön, ha a cukor alá kerülne, a cukor teljesen ellepi és a dió bizony láthatatlanná válik – true story -.) Ha ajándéknak szánjuk, akkor bizony nincs más dolgunk, csak lezárni az üveget, kinyomtatni a kiválasztott recept kártyát (poszt végén található) és rákötni a befőttes üvegre.
Ha viszont el is készítenénk, a következőképpen járjunk el: Melegítsük a sütőt 180 fokra. Minden száraz hozzávalót öntsünk egy mély tálba. Keverjük hozzá az olvasztott vajat, a vanília kivonatot és az enyhén felvert tojásokat. Mindent keverjünk össze, a homogén masszát terítsük egy sütőpapírral bélelt 20×20 cm-es tepsibe.  Ha nincs pont ekkora méretű tepsink nem gond, a massza nem lesz folyós, egy körülbelül ekkora területen szépen el tudjuk teríteni. Süssük 30-35 percig. Langyosan szeleteljük, körülbelül 16 szelet lesz belőle.

Karácsonyi recept kártya letöltés: itt

DSC_0816

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Sós olívaolajos granola

Igaz-igaz, hogy tavaly már készítettem egy granolát, de higgyétek el, ez a mostani sós olívaolajos változat is megér egy posztot. A New York Times oldalán jött velem szembe és nem tudtam ellenállni, hogy el ne készítsem. Az olívaolajtól és a sótól egy édes-sós végeredményt kapunk, abbahagyhatatlan. Nagyon szuper karácsonyi ajándék lehet belőle, zárt dobozban hetekig is eláll. A poszt végén egy letölthető címkét is mellékelek, szóval a csomag tartalma nem csak finom, de design-os is lesz.
Én nem használtam cukrot, csak mézet, no meg egy-két alapanyagot is felcseréltem benne – természetesen… – A legnagyobb öröm az elkészítés kapcsán az volt, amikor szüleim eljöttek látogatóba, és bár vonakodva kóstolták meg, a végén egy adagot még pakoltam is nekik, annyira ízlett. Hiába, ilyen egy sikeres gasztro ajándék!

DSC_0767

Hozzávalók (kb. 2 literhez, 3 dl-es csészét használva):

3 csésze zabpehely
1 és 1/2 csésze aprított dió
1 csésze kókuszreszelék
1 csésze tökmag
1 csésze aszalt gyümölcs (nálam mazsola és vörösáfonya fele-fele arányban)

1 tk. só
1/2 tk. szerecsendió
1 tk. fahéj

1 csésze méz
1/2 csésze extra szűz olívaolaj

A sütőt 160 fokra melegítjük. A száraz hozzávalókat egy mély tálban összekeverjük. Hozzáadjuk a mézet és az olívaolajat és a mézet, és alaposan átforgatjuk, hogy mindent befedjen. A legnagyobb tepsinket vesszük elő, letakarjuk sütőpapírral, és egyenletesen eloszlatjuk rajta a müzlit. Az előmelegített sütőbe tesszük 30 percre, majd átkeverjük, és visszatesszük további 15 percre. Kivéve 20 percet hűtjük, utána mindenképpen fordítsuk meg, és szedjük le róla a sütőpapírt – különben ráragad! -. Pihentessük további fél órát, majd törjük apróra, és töltsük edényekbe.

Címke letöltéshez katt: Sós olívaolajos granola

CÍmke forrás: itt

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.

Csináld-magad ajándékok – gyűjtőposzt

Az idei karácsony már a harmadik a blog életében, itt fogom kiegészíteni a tavalyi csináld-magad recepteket az új ötletekkel.

Én már többször leptem meg szeretteimet házi készítésű ajándékokkal, és ezeket mindig pozitív visszajelzés fogadta. Arra gondoltam hát, hogy ezt a hónapot elsődlegesen a “csináld magad” gasztro ajándékoknak szentelem. Ez a poszt lesz a gyűjtőoldal, ahonnan az eddig megjelent receptekből kedvetekre válogathattok (időrendben visszafelé). Ahogy töltöm fel a recepteket, ezt a listát is frissíteni fogom.

Édességek

Sós ajándékok

Italok

És hogy valóban “adjak” is Nektek valamit, fogadjátok szeretettel ezt az ajándékkártya gyűjteményt, mely ide kattintva letölthető.

DSC_0756

Ajándékkártya forrása: innen

 

Sós karamell krém, te édes!

Szóval, elérkezett a december. Erre a hónapra azt találtam ki, hogy egy adott tematika köré építem a recepteket – legalábbis a nagyrészét -, ez pedig: csináld magad gasztro ajándékok. Kezdődjön hát a móka, íme itt az első recept. Még évekkel ezelőtt láttam Ízbolygónál, és azóta időről-időre motoszkál a fejemben, hogy el kellene készítenem. Mikor is állhattam volna neki, mint karácsony előtt. Nálam most sós változatban készült, végén kis vajjal lazítottam rajta. Tényleg sokáig kell kevergetni, de egy pohár bor – Bortündér ezt ajánlja! -, meg egy jó kis karácsonyi album társaságában – személyes kedvencem Michael Bublé 2011-es Christmas albuma (itt meghallgathatod!) – csak úgy repül az idő. Az eredmény pedig megéri, mert egy ragadós, sűrű, édes és egyben sós karamell krémet kapunk, ami kenyérre kenve, a kávénkba vagy akár kanalazva is mennyei finomság. (Szobahőmérsékleten tároljuk.)

DSC_0754

Hozzávalók: (3-4 deciliterhez)

1 l tej
1 vanília rúd
15 dkg cukor
10 dkg méz
1 tk. sütőpor

1 tk. maldon só
3 dkg vaj

Először is, az elkészítéshez egy körülbelül 4 literes edényt érdemes használni. Én kisebbel kezdtem – az sem volt kicsi, 3 literessel kezdtem, nem is volt gond, amíg a sütőpor bele nem ment… Szóval, tényleg készüljünk elő.
A tejet a vaníliarúd kikapart belsejével feltesszük főni egy kisebb lábosban. Amikor már melegszik, elkezdjük a karamell készítést. Én innentől számoltam az elkészítési időt. A cukrot karamellizálni türelem játék, nem is kell hozzá semmi más. Ne piszkáljuk, ha esetleg nem olvadna egyenletesen két kézzel emeljük fel, és döntögessük egyik-másik oldalra. Ez nekem segíteni szokott, utána mehet vissza a tűzre. Amikor már szép színe van (körülbelül 10 perc), felöntjük a forró tejjel. Fröcsög, ellenkezik, ne nyúljunk hozzá, hagyjuk egy 3 percet, utána pedig egyszer-egyszer fakanállal keverjük bele, hogy alulról is felsegítsük a leragadt karamellt. Körülbelül további 3 perc alatt a karamell teljesen feloldódik, akkor mehet bele a méz és a sütőpor. Na, ekkor aztán elkezd habzani, de úgy rendesen. Az első 10 percben még nem sok dolgunk nincs, de utána aztán kevergessük szorgalmasan, körülbelül 20 percet. Közepes lángon készítsük. Amikor jónak ítéljük az állagát, tegyük bele a sót és a vajat, vegyük le a tűzről és keverjük el alaposan. Egyből töltsük abba az üvegbe amiben tárolni szeretnénk, ha kihűl, már nehezebb “mozgatni”.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Ha tetszett, kövesd a blogom a Facebookon is.